Emlékművek, emléktáblák állítása

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kossalka termében 2020. március 5-én került sor dr. Kossalka János professzor emléktáblájának avatására. A nagy érdeklődést vonzó rendezvényt dr.Dunai László professzor, az Építőmérnöki Kar dékánja nyitotta meg. A Kossalka termet 2013. február 13-án dr. Lovas Antal† akkori dékán avatta fel. Emléktáblájának létesítését a Vasúti Hidak Alapítvány 2019-ben, Kossalka professzor halálának 75. évfordulója alkalmával kezdeményezte.
 
Emléktábla avatása
 

 

1927-ben a Szerencs–Sátoraljaújhely-országhatár vasútvonal 374+65 szelvényébe épült a kisvasúti felüljáró. Az egykori bordás lemezes kerethíd ipartörténeti jellegű emléket képviselt a hazai vasúti hídépítésben. A 90 éves hidat vasútvillamosítás miatt 2017-ben elbontották.

A helyét emléktáblával kívánta az alapítvány megőrizni, a 37 sz. főút mellett, annak 66+50 szlv-ében. Az emlékművet andezit kőtömbre helyezett 30x40 cm-es emléktáblával engedélyezte a Magyar Közútkezelő hatóság, mely emléket állít a tervezőnek és a hazai vasbeton hídépítés korai szakaszának.

Az emléktábla avató ünnepségen Vörös József és Rege Béla vett részt az alapítvány részéről, a helyi MÁV Zrt., a Közúti Igazgatóság, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület képviselőivel, és vasút barátokkal együtt. Ünnepi beszédet mondott Vörös József VHA elnök és Garamvölgyi Mihály a MÁV Zrt. miskolci igazgatója.

A kisvasúti híd története a Sínek Világa folyóiratban jelent meg, mely itt olvasható.

A Zemplén Tv által készített riportot itt lehet megnézni.

 Emléktábla a leleplezés és a koszorúzás után.

 

 

 

A MÁV Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Vasúti Hidak Alapítvány dr. Korányi Imre professzor emlékének ápolása érdekében emléktábla elhelyezését határozta el. Az emléktáblát a főváros XIII. kerületében, a Radnóti Miklós utca 38. szám alatti lakóház falán helyezték el, ahol a professzor 1957–1989-ig élt és alkotott. Az emléktábla avatására 2014. augusztus 29-én Korányi professzor volt munkatársai, tanítványai, tisztelői és a Korányi család részvételével került sor.

Az ünnepséget Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának volt elnöke nyitotta meg. Elmondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy volt műegyetemi professzorának emléktábla-avatási ünnepségét vezetheti le. Felkérte Virág István mérnök-főtanácsost, a MÁV Zrt. Vasúti Híd- és Alépítményi Osztályának vezetőjét, hogy ismertesse dr. Korányi Imre professzor MÁV-nál végzett munkáját.

Korányi Imre 1917-ben szerzett mérnöki oklevelet, és a műegyetemi oktatómunka után, 1926-ban lépett a MÁV szolgálatába. Feladata volt a gyakorlati munka, a tervezés, a műszaki ellenőrzés. 1931. szeptember 12-én a biatorbágyi vasúti völgyhídnál robbantásos merénylet történt. A völgyhíd szerencsére csak kisebb mértékben sérült meg. Az átépítésre anyagi forrás akkor nem volt, ezért Szíjgyártó Józseffel együtt harmadik öv felszerelését tervezték meg. A megnövekedett mozdonyterhelések miatt nagy igény volt ebben az időben a hidak erősítésére, Korányi Imre pedig újszerű megoldásokat dolgozott ki. Ezek közül külön említést érdemel 1932-ben az Újpesti vasúti Duna-híd erősítése, amelyet a forgalom fenntartása mellett végeztek el. 1948-ban műszaki tanácsosi, majd 1943-ban műszaki főtanácsosi kinevezést kapott A II. világháború után, 1945-ben a Vasúti Hídosztály vezetője lett. A vasúti hidak újjáépítésében komoly feladatokat oldott meg a tervezés és irányítás területén, mivel az acélanyag-ellátás szegényes volt, és a forgalmat mielőbb biztosítani kellett. 1948-ban és 1953-ban forgalomba helyezték az ő tervei alapján elkészült a Déli összekötő Duna-híd szerkezeteit. Az elmulasztott fenntartási munkák ellenére ma is ez a legnagyobb forgalmú vasúti híd.

Vörös József, a MÁV Zrt. Vasúti Hídosztályának volt vezetője, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke Korányi professzor mérnöki munkáját ismertette. A vasúti hidak már említett erősítésének új megoldásain kívül 1939-ben Szolnok Tisza-hídjának átépítésére Korányi Imre párhuzamos övű rácsos hídszerkezetet tervezett. 1940-ben – Észak-Erdély visszacsatolása után – a Szeretfalva–Déda közötti vasútvonalon több hidat kellett építeni. Az építések irányításával Korányi Imrét bízták meg, aki 1948-ban kezdte meg a Vasúti Hídszabályzat átdolgozását. A hatalmas lendülettel végzett munkában alapvető méretezés-elméleti javaslatot (osztott biztonsági tényező) tett. A kiváló szakemberek részvételével kidolgozott, sok újdonságot tartalmazó korszerű szabályzat 1951-ben jelent meg. Előírásait több ország is átvette, és egyes fejezetei közel 50 évig voltak hatályban. 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a Tartók sztatikája I. és II. művéért. 1956-ban a BME Forradalmi Bizottságának tagja lett, ezért a kommunista hatalom korábban, 1959-ben nyugdíjazta. Mérnöki munkáját nem hagyta abba, 1960 és 1975 között az Uvaterv szaktanácsadója volt, és egyebek között az Erzsébet híd újjáépítésekor megalakult Szakbizottság munkájában vett részt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híd- és Szerkezetek Tanszék vezetője, dr. Dunai László professzor Korányi Imre oktatói és tudományos munkáját ismertette. Korányi Imre 1917–1926-ig és 1947–1959-ig volt a Műegyetem alkalmazásában. Kezdetben Kossalka János professzor több szakkönyvébe írt önálló fejezeteket. 1927-ben A hálószerű födémszerkezetek pontos statikai vizsgálata című tanulmányával egyetemi doktori címet szerzett. 1937-ben Vashidak erősítése és átépítése című dolgozatával magántanári oklevelet nyert. 1947-ben nyilvános egyetemi tanárikinevezést kapott, és a Budapesti Műszaki Egyetem I. Sz. Hídépítési Tanszék vezetője lett. Dr. Dunai László személyesen akkor találkozott Korányi professzorral, amikor dr. Csellár Ödönnel együtt a Radnóti Miklós utcai lakásán azért keresték fel, hogy a fiatal mérnökök részére az Egyesült Államokba tanulmányutakat finanszírozó alapítványt róla nevezzék el. Korányi Imre szerénységére jellemzően csak hosszas rábeszélés után járult ehhez hozzá.

A Korányi Alapítvány évek óta sikeresen segíti a tehetséges magyar mérnökök szakmai fejlődését. 2014 szeptemberében a 30. ösztöndíjas utazik az Egyesült Államokba, hogy az ösztöndíjnak köszönhetően képezze magát. Korányi professzor munkatársai és tanítványai közül a különböző egyetemeken összesen körülbelül ötven fő lett tanszékvezető egyetemi tanár, egyetemi tanár vagy docens. Mindez kiváló oktatói, tudományos munkáját tanúsítja. .

Ezután a Korányi család legifjabb tagjai leleplezték az emléktáblát, amelyet a résztvevők megkoszorúztak. A Szózat eléneklése után Rege Béla zárszavával ért véget az ünnepség.

 

 

 

 

 

 

A Közlekedéstudományi Egyesület vezetőségi ülésén született a javaslat arra, hogy emléktábla állításával emlékezzünk meg dr. Balázs Györgyről, aki egyéb írói munkássága mellett több, mint ezer mérnök szakmai életútját gyűjtötte össze és tette közzé több köteteséletrajzi gyűjteményében.

Az érdekeltek, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési Tagozat Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya megkeresését követően rövid tervezgetés után összeállt az előkészítő bizottság, és elkezdődött a munka. Az engedélyezéshez szükséges dokumentumok elkészítését, az engedélyek beszerzését, az adományok összegyűjtését és a szükséges egyéb teendőket (helyszín biztosítása, hangosítás, koszorúk megrendelése) a Vasúti Hidak Alapítvány vállalta magára.

Nagy öröm volt tapasztalni, hogy az engedélyek, hozzájárulások intézése során szinte mindenütt olyan emberekkel találkoztam, akik ismerték és tisztelték a professzort. Talán ennek köszönhető, hogy a szükséges engedélyek (településképi, építész, örökségvédelmi hatóság) kiadása a szokásosnál gördülékenyebb volt.

Az ünnepségre 2016. június 28-án, Balázs professzor születésének 90. évfordulóján került sor a Budapest, Váci utca 25. számú ház falánál. Ebben a házban élt és dolgozott haláláig dr. Balázs György Széchenyi-díjas mérnök, professzor emeritus, a műszaki tudományok doktora, Budapest főváros díszpolgára.

Az ünnepségen mintegy 80-100 fő vett részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai, dr. Balázs György professzor volt munkatársai, tanítványai, tisztelői, a családtagok, valamint az építőmérnöki szakma képviselői. 

Dr. Balázs György felavatott emléktáblája

 

 
 

 

Az 1955-ben félállandó jelleggel elkészült Újpesti vasúti Duna-híd felszerkezetét 2008-ban átépítették. Ennek a hídnak üzem-idejét az átadáskor tíz évre tervezték, azonban a gondos fenntartásnak és a jó minőségű szerkezetnek köszönhetően a híd 53 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Ünnepélyes keretek között 2008.06.20-án éjfélkor lezárták az újpesti Duna-hidat.

Az átépítéskor elbontott K-típusú szerkezetet 1929–30-ban dr. Feimer László mérnök-alezredes tervezte. Több vasutat és hidat szerető szakember kezdeményezésére indult elképzelés után, melyben a Vasúti Hidak Alapítvány összefogó szervezetként működött közre, 2009 novemberében a Magyar Vasúttörténeti Parkban elkészült az elbontott híd 12 × 10 × 12,5 méter befoglaló méretű szakasza.

Az emlékműként felállított hídszakasz az eredeti sarukon nyugszik, melyek alátámasztására 2 db vasbeton hídfő épült. Az emlékművet 2009. december 4-én avatták fel. Az avatásra érkezők a Budapest-Nyugati pályaudvar Királyi várótermében gyülekeztek, és nosztalgiaszerelvénnyel érkeztek meg az emlékparknál újonnan elkészült vasúti megállóhoz.

A hídra felszerelt emléktáblát az ünnepi beszédek után dr. Mosóczi László és Vörös József leplezte le, amit a hídépítők hagyományainak megfelelően hordó gurítása követett.

      

              Dr Mosóczi László emlékmű avatóbeszéde                   Hórdógurítás a felavatott emlékművön            

                                                    

                                                                 Az emlékmű felavatása                                                                                                                                                                      

 

 

 

 

 
 

 

Joomla templates by a4joomla