100 éves a vasúti vasbetonépítés Magyarországon konferencia

 

Az elsõ vasúti vasbeton hidat 1905-ben Zielinski Szilárd mûegyetemi tanár, a Magyar Mérnöki Kamara elsõ elnökének tervei alapján 1905-ben építették meg. Erre a jeles eseményre emlékezve 2005. június 1-én a Vasúti Hidak Alapítvány és a MÁV Rt egy napos konferenciát szervezett. Az elhangzott elõadások rövid összefoglalója a következõ:

 

Dr. Nemeskéri – Kiss Géza Korányi díjas okl. építõ mérnök:

A hazai beton és vasbeton vasúti hidak építése a kezdettõl 1985-ig c. elõadásában beszámolt arról, hogy a MÁV vonalain az 1880-as években kezdték meg a beton csõátereszek és a beton hídfalazatok építését. A hídépítés területén elõdeink kezdetben óvatosan fogadták a betonnak, az akkor még új építõanyagnak az alkalmazását. Ennek tudható be, hogy a beton felhasználásával tervezett hidakat csak az 1900-as évek elsõ évtizedétõl kezdtek építeni. Ebben az idõben a beton készítésére, a vasúti hidakra vonatkozóan elõírások még nem voltak. 1909-ben jelent meg a Magyar Mérnök- és Építészegylet: ”Szabályzat a vasbetétes betonszerkezetek tervezése és építése tárgyában” címû kiadványa, amit 1914- ben változatlan formában újra kiadtak. Ennek a szabályzatnak az elõírásait alkalmazták a MÁV -nál az 1900 -as évek elején a sin- és tartóbetétes beton teknõhidak és a különbözõ szerkezeti kialakítású vasbeton hidak esetében.

Az elsõ vasúti vasbeton híd 1905-ben a Nyíregyháza-Dombrád keskeny-nyomtávú vasúton épült 4,9 + 8,8 + 4,9 m támaszközû, négytámaszú bordáslemezes szerkezetû híd ma is jó állapotban van, jelenleg gyalogosforgalom célját szolgálja, mivel 1972-ben a vasútvonalon nyomvonal-módosítást hajtottak végre. A híd 1945 után került a MÁV kezelésébe. Zielinski Szilárd a magyar vasbeton-építési szerkezetek egyik nagy úttörõje volt, számos olyan szerkezetet tervezett, amelyek ma már ipari mûemlékek. Ezek közé tartoznak a szegedi víztorony, továbbá a Brassó-Fogaras vasútvonalon 1908-ban épült, 60 m és 33,6 m nyílású, bordáslemezes szerkezetû Sinkai völgyhidak. A szerkezetek ma is megcsodálhatók. Az elõbbi a maga idejében, néhány évig a világ legnagyobb nyílású völgyhídja volt, az utóbbi érdekessége pedig, hogy 250 m sugarú ívvel épült meg.

A későbbi évek folyamán a beton és vasbeton vasúti hidak tervezésére és építésére a múlt század folyamán a különböző időpontokban hatályba lépett Hídszabályzatok tartalmaztak előírásokat. Az ilyen hidak kivitelezésére, pedig a Magyar Mérnök- és Építész-egylet Vasbeton Szabályzata alapján 1944-ben dolgozták ki az elsõ MÁV Utasítást. Ennek az Utasításnak a késõbbi években megjelent újabb kiadásai lettek a MÁV H. 2. számú Utasításai. Az 1984-ben kidolgozott ötödik kiadás a jelenleg érvényben levõ ilyen jellegû MÁV utasítás. A MÁV elsõ utófeszített vasbeton hídját, a 17 m. nyílású recski Tarna hidat 1966-ban helyezték forgalomba. Az áthidaló szerkezet két, egymással össze nem kapcsolt, szekrénytartós fõtartóból áll, amelyeket egymással nem kapcsoltak össze. Az utófeszítõ kábeleket a fõtartó elemeiben helyezték el. A kivitelezés befejezése óta eltelt közel 40 év alatt káros elváltozást a hídon nem állapítottak meg.

Beton és vasbeton hidak jelentõségét jelzi, hogy a MÁV vonalhálózatán az összes hidak darabszámának kereken 85 % -át ezek a mûtárgyak képezik.

 

Kiss Józsefné a MÁV Rt Pályavasúti Üzletág területi fõmérnöke:

Beton és vasbeton vasúti hidak építése 1985-tõl napjainkig Magyarországon c. elõadásában az elmúlt 20 év eredményeit mutatta be. Ismertette az alkalmazott hídtípusokat és a szerkezetek fejlõdését A vasúti pálya, hídon történõ közvetlen leerõsítésének alkalmazott módszerein kívül bemutatta a többtámaszú, tartóbetétes vasbeton híd, a keresztirányban összefeszített vasbeton hidak alkalmazási példáit. További különlegességként mutatta be az elõregyártott vasbeton ívekkel végzett boltozat megerõsítést, a vasúti híd alatt átvezetett patakmeder nehézgépjármûre történõ megerõsítését, valamint az egyedül álló, vasúti teherre méretezett magasépítményi födémet.

 

Evers Antal Korányi díjas okl. építõmérnök:

A vasúti vasbeton hidak építésére is vonatkozó MÁV H2. sz. utasításának története címmel tartott elõadást.. Vasúti szakmai körökben köztudott, hogy a vasút üzemeltetését, mûködtetését, építését, karbantartását, mûszaki felügyeletét szakmai utasítások szerint végzik. Azokat a szakterületre vonatkozó jogszabályok, építésügyi és mûszaki elõírások, szabályzatok, szabványok stb. alapján állítják össze úgy, hogy azok egyúttal helyettesítsék is a végrehajtó szolgálatnál az utasításokba bedolgozott rendeleteket, elõírásokat. Így a végrehajtó szolgálat beosztottjait általában csak a tevékenységükre vonatkozó, vagy azokkal kapcsolatos utasításokkal látják el. Minden utasításnak a szervezeten belül van egy szervezeti egysége, amelynek feladata a hozzátartozó utasítás karbantartása, azaz az alapelõírások változása vagy új anyagok, új technológiák stb. megjelenése esetén az utasítás módosíttatása. A mai H2 utasítás elsõ kiadása 1944-ben történt, utána 1955-ben, 1967-ben majd a ma is érvényes kiadás 1984-ben jelent meg.

 

Vörös József, a MÁV Rt fõhidásza:

Vasúti vasbeton mûtárgyak fejlesztésével kapcsolatos kutatások c. elõadásában az utóbbi 50 év érdekesebb kutatási témáiból mutatott be ízelítõül néhányat annak részletes ismertetése nélkül, A vázlatosan ismertetett kutatómunka nélkül nem válhatott volna a vasbeton ilyen elterjedt és versenyképes építõanyaggá, gazdaságos kivitelezésük, idõtállóságuk, esztétikai megjelenésük nem érte volna el a mai hazai és nemzetközi vasbetonépítésben tapasztalható színvonalat. Az elõadás anyaga tartalmazta a vasbetonszerkezetek repedésképzõdési vizsgálatait, a tartóbetétes vasúti teknõhíd tényleges teherbírására vonatkozó méréseket, a légszennyezõdés korróziós hatásait a vasbeton hidakra.

victoryag

 

Orbán Zoltán, a MÁV Rt Pécsi Területi Központ fõmérnöke:

Vasúti boltozott hidak állapotvizsgálata és rehabilitációja c. elõadásában néhány új lehetséges módszert mutatott be. A kérdés fontosságát mutatja az a tény, hogy magyar kezdeményezésre a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) keretében 14 vasút részvétele mellett egy kutatási programot indított. A kutatási programot a MÁV Rt vezeti.

Rámutatott arra, hogy az optimális megerõsítési technológia megtervezéséhez elengedhetetlen a meglévõ szerkezet teher alatti viselkedésének és meglévõ teherbírásának megbízható ismerete, valamint a várható tönkremeneteli folyamatok elõrelátása. Mindezekhez azonban megfelelõ számítási és diagnosztikai eljárások alkalmazására van szükség. Ismertetett néhány megerõsítési eljárást is, amelynek fõ alapelve a meglévõ szerkezeti kapacitás kihasználása.

 

Erdõdi László a MÁV Rt Pályavasúti Üzletág területi fõmérnöke és Duma György az MSC Kft irányító tervezõje:

Régi szabályzatok szerint épült vasbetonhidak statikai felülvizsgálata c. közös elõadásukban ismertették a témára vonatkozó, jelenleg befejezés álló számítógépes program részleteit. A program alkalmazásánál nehézséget jelent a különbözõ típusú hidak tényleges állapotára vonatkozó adatok figyelembe vétele.

 

Dr. Farkas György a BME dékánja:

Vasúti völgyhidak építése a nagysebességû vasúti vonalakon, címû elõadásában külföldi példákat mutatott be vasúti völgyhidakról. A különbözõ szerkezeti megoldások az anyag, szerkezet, funkció és forma teljes harmóniáját igazolják a bemutatott hidaknál. A hazai gyakorlatban eddig nem alkalmazott megoldások felkeltették a hallgatóság érdeklõdését az újszerû szerkezetek iránt. Elsõsorban a rácsos acélszerkezettel együttdolgozó feszített betonhíd, és az áttört fõtartóval készült feszített vasbetonhíd aratott sikert a bemutatott példákból.

 

Az elõadások után elhangzott hozzászólások közül különösen figyelemre méltó volt Grigercsik István, a Román Vasutak (CFR) fõmérnökének tájékoztatója a Brassó-Fogaras vasútvonalon 1908-ban épült, 60 m nyílású vasbeton ívhídról. Ez az 1908 -1912 évek között világrekorder híd ma is jó állapotban van, de a vasútvonal nyomvonalának módosítása miatt ma már csak erdei út hídjaként használják.

Báló Endre területi hídszakértõ (MÁV) javasolta az elsõ vasbeton hídnál (Nyíregyháza keskeny nyomközû vasút hídja) emléktábla elhelyezését a százéves jubileum alkalmából. Javaslatával a konferencia résztvevõi egyetértettek, és a Vasúti Hidak Alapítvány a kezdeményezést felkarolta.

Budapest 2005. június 15.

 

Összeállította:

                Rege Béla

az Alapítvány kuratóriumának elnöke

Joomla templates by a4joomla