2023. június 28-án a Vasúti Hidak Alapítvány kezdeményezésére, a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány közreműködésével szűk körben felavattuk Forgó Sándor emléktábláját.

A Magyar Vasúttörténeti Parkban megtartott ünnepségen születésének száz éves évfordulója alkalmából emlékeztünk Forgó Sándor (1923-1998) mérnök-főtanácsosra.  Személyes hangvételű beszédet mondott Rege Béla, Kiss Józsefné és Vörös József, majd közösen lelepleztük az emléktáblát.

A táblaavatást követően megtekintettük a 2020-2022-ben átépült Déli összekötő vasúti Duna-híd fix hídsaruit, melyek a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány és a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében kerültek a Parkba, emléket állítva az elbontott, ötödik hídszerkezetnek.

Az ünnepségről a Sínek Világa 2023/4. számában olvashatnak részletes beszámolót az érdeklődők.

További fotók és a vágatlan hangfelvétel:

https://drive.google.com/drive/u/1/folders/13fqfso1ycr4XWWRQ1R_jFu5wbn0nGxV6

Fotók: Horgos Dániel

 

2022. október 27-én a Vasúti Hidak Alapítvány kezdeményezésére, a MÁV História Bizottság és a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány közreműködésével felavattuk Dr. Nemeskéri-Kiss Géza emléktábláját, valamint a MÁV Hídépítési Főnökség hídelemeit.

A Magyar Vasúttörténeti Parkban megtartott ünnepségen születésének száz éves évfordulója alkalmából emlékeztünk Dr. Nemeskéri-Kiss Géza (1922-2010) mérnök-főtanácsosra. Kiss Józsefné ismertette Géza bácsi szakmai életútját, majd Tóth Ferenc (a vízügy részéről) személyes hangvételű beszédben elevenített fel szoros barátságukat. A gyalogos felüljárón - mint a vasúti hidászoknak szánt emlékhelyen - elhelyezett emléktáblát Vörös József és Tóth Axel R. leplezte le a Vasúti Hidak Alapítvány nevében.

A táblaavatást követte az MÁV Hídépítési Főnökség (később MÁV Hídépítő Kft.) egykori telephelyének bejáratát díszítő, a Magyar Vasúttörténeti Parkba átmenekített hídelemek felavatása (a Kőbányai úti híd 1924-ben épült felszerkezetének alátámasztó oszlopa és az 1986-ban épület Váli-csatorna híd egy jellemző keresztmetszete). A 2007-ben megszűnt vállalat számos egykori dolgozója jelenlétében Vörös József foglalta össze röviden a Hídépítési Főnökség történetét, akit Liptai Béla anekdotái követtek. A hídelemek mellé kihelyezett emléktáblát Sélley Tivadar, Nagy Ottó és Liptai Béla leplezte le.

Az ünnepségről a Sínek Világa 2022/6. számában olvashatnak részletes beszámolót az érdeklődők.

Fotók: Gyukics Péter (Yuki Stúdió)

 

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kossalka termében 2020. március 5-én került sor dr. Kossalka János professzor emléktáblájának avatására. A nagy érdeklődést vonzó rendezvényt dr.Dunai László professzor, az Építőmérnöki Kar dékánja nyitotta meg. A Kossalka termet 2013. február 13-án dr. Lovas Antal† akkori dékán avatta fel. Emléktáblájának létesítését a Vasúti Hidak Alapítvány 2019-ben, Kossalka professzor halálának 75. évfordulója alkalmával kezdeményezte.
 
Emléktábla avatása
 

 

1927-ben a Szerencs–Sátoraljaújhely-országhatár vasútvonal 374+65 szelvényébe épült a kisvasúti felüljáró. Az egykori bordás lemezes kerethíd ipartörténeti jellegű emléket képviselt a hazai vasúti hídépítésben. A 90 éves hidat vasútvillamosítás miatt 2017-ben elbontották.

A helyét emléktáblával kívánta az alapítvány megőrizni, a 37 sz. főút mellett, annak 66+50 szlv-ében. Az emlékművet andezit kőtömbre helyezett 30x40 cm-es emléktáblával engedélyezte a Magyar Közútkezelő hatóság, mely emléket állít a tervezőnek és a hazai vasbeton hídépítés korai szakaszának.

Az emléktábla avató ünnepségen Vörös József és Rege Béla vett részt az alapítvány részéről, a helyi MÁV Zrt., a Közúti Igazgatóság, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület képviselőivel, és vasút barátokkal együtt. Ünnepi beszédet mondott Vörös József VHA elnök és Garamvölgyi Mihály a MÁV Zrt. miskolci igazgatója.

A kisvasúti híd története a Sínek Világa folyóiratban jelent meg, mely itt olvasható.

A Zemplén Tv által készített riportot itt lehet megnézni.

 Emléktábla a leleplezés és a koszorúzás után.

 

 

 

Az 1955-ben félállandó jelleggel elkészült Újpesti vasúti Duna-híd felszerkezetét 2008-ban átépítették. Ennek a hídnak üzem-idejét az átadáskor tíz évre tervezték, azonban a gondos fenntartásnak és a jó minőségű szerkezetnek köszönhetően a híd 53 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Ünnepélyes keretek között 2008.06.20-án éjfélkor lezárták az újpesti Duna-hidat.

Az átépítéskor elbontott K-típusú szerkezetet 1929–30-ban dr. Feimer László mérnök-alezredes tervezte. Több vasutat és hidat szerető szakember kezdeményezésére indult elképzelés után, melyben a Vasúti Hidak Alapítvány összefogó szervezetként működött közre, 2009 novemberében a Magyar Vasúttörténeti Parkban elkészült az elbontott híd 12 × 10 × 12,5 méter befoglaló méretű szakasza.

Az emlékműként felállított hídszakasz az eredeti sarukon nyugszik, melyek alátámasztására 2 db vasbeton hídfő épült. Az emlékművet 2009. december 4-én avatták fel. Az avatásra érkezők a Budapest-Nyugati pályaudvar Királyi várótermében gyülekeztek, és nosztalgiaszerelvénnyel érkeztek meg az emlékparknál újonnan elkészült vasúti megállóhoz.

A hídra felszerelt emléktáblát az ünnepi beszédek után dr. Mosóczi László és Vörös József leplezte le, amit a hídépítők hagyományainak megfelelően hordó gurítása követett.

      

              Dr Mosóczi László emlékmű avatóbeszéde                   Hórdógurítás a felavatott emlékművön            

                                                    

                                                                 Az emlékmű felavatása                                                                                                                                                                      

 

 

 

 

 
 

 

 

A Közlekedéstudományi Egyesület vezetőségi ülésén született a javaslat arra, hogy emléktábla állításával emlékezzünk meg dr. Balázs Györgyről, aki egyéb írói munkássága mellett több, mint ezer mérnök szakmai életútját gyűjtötte össze és tette közzé több köteteséletrajzi gyűjteményében.

Az érdekeltek, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési Tagozat Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya megkeresését követően rövid tervezgetés után összeállt az előkészítő bizottság, és elkezdődött a munka. Az engedélyezéshez szükséges dokumentumok elkészítését, az engedélyek beszerzését, az adományok összegyűjtését és a szükséges egyéb teendőket (helyszín biztosítása, hangosítás, koszorúk megrendelése) a Vasúti Hidak Alapítvány vállalta magára.

Nagy öröm volt tapasztalni, hogy az engedélyek, hozzájárulások intézése során szinte mindenütt olyan emberekkel találkoztam, akik ismerték és tisztelték a professzort. Talán ennek köszönhető, hogy a szükséges engedélyek (településképi, építész, örökségvédelmi hatóság) kiadása a szokásosnál gördülékenyebb volt.

Az ünnepségre 2016. június 28-án, Balázs professzor születésének 90. évfordulóján került sor a Budapest, Váci utca 25. számú ház falánál. Ebben a házban élt és dolgozott haláláig dr. Balázs György Széchenyi-díjas mérnök, professzor emeritus, a műszaki tudományok doktora, Budapest főváros díszpolgára.

Az ünnepségen mintegy 80-100 fő vett részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai, dr. Balázs György professzor volt munkatársai, tanítványai, tisztelői, a családtagok, valamint az építőmérnöki szakma képviselői. 

Dr. Balázs György felavatott emléktáblája

 

 
 

 

A Vasúti Hidak Alapítvány és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2006. december 6-án az Egyetem dísztermében dr. Korányi Imre professzor úr születésének 110. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos ülésszakot szervezett, amely után az egyetem szoborparkjában felavatták a professzor mellszobrát. A tudományos ülésen dr. Farkas György, tanszékvezető egyetemi tanár elnökölt, amelyen a következő előadások hangzottak el:

Doskar Ferenc ny. MÁV mérnök-főtanácsos: Visszaemlékezés Korányi Imrére.

/ fotó: Gyukics Péter /

1938. márciusától dolgozott a MÁV Igazgatóság Hídosztályán Korányi Imrével, aki a 3 éves mérnöki gyakorlattal rendelkező fiatal kolléga kérdéseire mindig alapos, szakszerű válaszokat adott. Együtt ellenőrizték a Ferdinánd-híd cölöpalapozási munkáit, az Újpesti Duna-híd hossztartó erősítési munkáit. Korányi Imre számos nagy folyami híd tervezési munkáit irányította. Nagyon szerette a természetet, az épülő hidak környékét mindig bejárta, örült a természet szépségeinek. Szerénységére jellemző, hogy egyetemi tanárként is vállalta a MÁV Tisztképző Hidász Tanfolyamán előadások megtartását. A MÁV nyugdíjas és tényleges hidászainak éves találkozóin állandó résztvevő volt. 1988 decemberében erre a rendezvényre már nem tudott eljönni, 1989 január 28-án hunyt el.

 

Dr. Nemeskéri-Kiss Géza ny. MÁV mérnök-főtanácsos: Dr. Korányi Imre vasúti hidakkal kapcsolatos munkássága.

/ fotó: Gyukics Péter /

A 2. világháború előtt, 1928-ban az akkori Újpesti Duna-híd 5 x 22 tonna koncentrált és 8 t/m állandó teherre való megerősítését teljesen újszerű megoldással a kereszttartók megerősítésével, és a főtartókon 2. rendű rácsozás megtervezésével oldotta meg. Ezt a hidat a 2. világháború alatt lebombázták. Az egyetlen éppen maradt szerkezetet a Simontornyai Sió híd újjáépítésénél használták fel és az 104 éves koráig, egészen 2000 évig volt forgalomban. Az új Újpesti vasúti Duna híd terveit Korányi Imre elkészítette, de e helyett gazdasági okokból 10 éves üzemeltetési engedéllyel „K” típusú fél-állandó jellegű hidat helyeztek forgalomba 1955-ben. Ez a híd ma már 51 éve van üzemben.

A Budapest-Hegyeshalom vasútvonalnak a Budapest. XI. kerületben a Bartók Béla út feletti átvezetésénél 62 m fesztávolságú, 2 vágányú, ágyazatátvezetéses, Langer tartós hidat tervezett meg Korányi Imre, amelyet a 2. világháború alatt felrobbantott 15 m nyílású híd helyett épült meg. Ez a híd igen esztétikus megjelenésű. A Biatorbágyi vasúti hidak erősítési munkáit is Korányi Imre tervezte. Ezeket a hidakat a 2. világháború alatt nem robbantották fel, mivel 1945. januárjában a hidak körzetében orosz páncélosok jelentek meg és ezért a robbantók elmenekültek.

Korányi Imre számos nagy folyami vasúti híd tervezését irányította. Ezek közé tartozik 1941-ben a 2 vágányú, Szolnoki vasúti Tisza-híd, 1947-ben a Déli összekötő vasúti híd, 1949-ben a Bajai közúti-vasúti Duna-híd. Cholnoki Tiborral együtt Korányi Imre helyezte forgalomba a 2. világháború után helyreállított Sárvári vasúti Rába-hidat.

 

Dr. Iványi Miklós egyetemi tanár: Dr. Korányi Imre a tanár és a tudós.

/ fotó: Gyukics Péter /

Korányi Imre 1927-ben kapott műszaki doktori címet, 1932-ben lett egyetemi magántanár, 1947-ben lett egyetemi ny.r. tanár, a műszaki tudományok doktora címet 1955-ben nyerte el. Az 1951. évi Vasúti Hídszabályzat kidolgozását irányító szakértői bizottságot vezette. Ezután egyetemi oktatói tevékenysége keretében kidolgozta a Tartók statikája, Acélszerkezetek c. egyetemi tankönyveket. Számos hazai és külföldi szakmai konferencián tartott előadást.

Nyugdíjazása után adta ki a „Stabilitási kérdések a mérnöki gyakorlatban”, Kihajlás a síkban c. könyvét, amelyért 1966-ban Akadémiai nívódíjat kapott. Ezt a munkát Kollár Lajos szerkesztésében tanítványai folytatták. 1966-ban látása súlyosan megromlott, de tudományos tevékenységét egészen 1975-ig folytatta. 1987-ben a BME díszdoktorává avatták.

 

Dr. Kollár László egyetemi tanár, akadémikus: Dr. Korányi Imre Építőmérnöki ösztöndíj 20 éve.

 

/ fotó: Gyukics Péter /

Az ösztöndíjat a ma 83 éves Cholnoki Tamás alapította, aki 1945-ben szerzett mérnöki díplomát és 1948-ban egyetemi oktatóként szerzett tudomást arról, hogy az ÁVH letartóztatását tervezi. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol megalapította a Dr. Korányi Imre Építőmérnöki ösztöndíjat. Eddig 22 fiatal mérnök nyerte el ezt az ösztöndíjat, akik az ösztöndíj keretében az USA legjobb egyetemein 8–10 hónapig tanulhatnak. Eddig minden ösztöndíjas hazatért Magyarországra, és tudományos tevékenységét szülőhazájában folytatta. Az ösztöndíj pályázatokat az alapító saját maga bírálja el.

 

Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány elnöke: 5 éves a Korányi Imre díj.

/ fotó: Gyukics Péter /

A „Korányi Imre” díj odaítélésének szabályzatát a kuratórium a 2001.március 20.-i ülésén fogadta el. A díj odaítélésére a kuratórium bármely tagja útján lehet javaslatot tenni, amelyet minden év május 15-ig kell az elnök részére írásban eljuttatni. A javaslatnak tartalmaznia kell: a javasolt személy adatait, - szakmai tevékenységét,- a kitüntetésre okot adó körülmény vagy alkotás leírását. - a javaslat indoklását

A díj kiosztására évente egy alkalommal, maximum egy fő részére kerül sor, mivel annak oda-ítélésére igényes szakmai tevékenység esetén kerülhet sor.

Az értékelés során a kuratórium azokat a szempontokat veszi figyelembe, amely szakterületeken Korányi professzor úr jelentőset alkotott melyek a következők:

    - Vasúti hidak tervezése

    - Oktatási tevékenység

    - Vasúti hidak kivitelezése, ellenőrzése

    - Tudományos tevékenység.

A Korányi Imre díj kitüntettjei:

  • 2002. év: Dr Nemeskéri-Kiss Géza, átadás a BME stabilitási szakmai konferenciáján
  • 2003. év: Dr. Szittner Antal, átadás a KTE „100 éves az Erzsébet híd” szakmai konferenciáján
  • 2004. év: Evers Antal, átadás: az Alapítvány „50 éves a komáromi vasúti Duna-híd" rendezvényén 
  • 2005. év: Doskar Ferenc, átadás a BME díszoklevél átadási ünnepségén.
  • 2006. év: Dr. Nagy Sándor, átadás jelen tudományos ülésen.

A tudományos ülés után az Egyetem szoborparkjában került sor dr. Korányi Imre szobrának felavatására. A szobor Szabó Gábor szobrászművész alkotása, amelyet a Korányi unokák leplezték le. Dr. Lovas Antal professzor úr, az építőmérnöki kar dékánja rövid beszédében emlékezett meg Korányi professzor úr kiemelkedő egyetemi tevékenységéről és emberi nagyságáról. A szobor leleplezését követően koszorút helyeztek el a Korányi család nevében a professzor úr gyermekei, az egyetem nevében Dr. Lovas Antal dékán, a Vasúti Hidak Alapítvány nevében Vörös József. A koszorúzás után az ünnepség a szózat eléneklésével zárult.

 

       

                                                                                     

 

                                              

Összeállította:

                  Rege Béla

A Vasúti Hidak Alapítvány elnöke                       
 
 
 
 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 

 

A MÁV Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Vasúti Hidak Alapítvány dr. Korányi Imre professzor emlékének ápolása érdekében emléktábla elhelyezését határozta el. Az emléktáblát a főváros XIII. kerületében, a Radnóti Miklós utca 38. szám alatti lakóház falán helyezték el, ahol a professzor 1957–1989-ig élt és alkotott. Az emléktábla avatására 2014. augusztus 29-én Korányi professzor volt munkatársai, tanítványai, tisztelői és a Korányi család részvételével került sor.

Az ünnepséget Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának volt elnöke nyitotta meg. Elmondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy volt műegyetemi professzorának emléktábla-avatási ünnepségét vezetheti le. Felkérte Virág István mérnök-főtanácsost, a MÁV Zrt. Vasúti Híd- és Alépítményi Osztályának vezetőjét, hogy ismertesse dr. Korányi Imre professzor MÁV-nál végzett munkáját.

Korányi Imre 1917-ben szerzett mérnöki oklevelet, és a műegyetemi oktatómunka után, 1926-ban lépett a MÁV szolgálatába. Feladata volt a gyakorlati munka, a tervezés, a műszaki ellenőrzés. 1931. szeptember 12-én a biatorbágyi vasúti völgyhídnál robbantásos merénylet történt. A völgyhíd szerencsére csak kisebb mértékben sérült meg. Az átépítésre anyagi forrás akkor nem volt, ezért Szíjgyártó Józseffel együtt harmadik öv felszerelését tervezték meg. A megnövekedett mozdonyterhelések miatt nagy igény volt ebben az időben a hidak erősítésére, Korányi Imre pedig újszerű megoldásokat dolgozott ki. Ezek közül külön említést érdemel 1932-ben az Újpesti vasúti Duna-híd erősítése, amelyet a forgalom fenntartása mellett végeztek el. 1948-ban műszaki tanácsosi, majd 1943-ban műszaki főtanácsosi kinevezést kapott A II. világháború után, 1945-ben a Vasúti Hídosztály vezetője lett. A vasúti hidak újjáépítésében komoly feladatokat oldott meg a tervezés és irányítás területén, mivel az acélanyag-ellátás szegényes volt, és a forgalmat mielőbb biztosítani kellett. 1948-ban és 1953-ban forgalomba helyezték az ő tervei alapján elkészült a Déli összekötő Duna-híd szerkezeteit. Az elmulasztott fenntartási munkák ellenére ma is ez a legnagyobb forgalmú vasúti híd.

Vörös József, a MÁV Zrt. Vasúti Hídosztályának volt vezetője, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke Korányi professzor mérnöki munkáját ismertette. A vasúti hidak már említett erősítésének új megoldásain kívül 1939-ben Szolnok Tisza-hídjának átépítésére Korányi Imre párhuzamos övű rácsos hídszerkezetet tervezett. 1940-ben – Észak-Erdély visszacsatolása után – a Szeretfalva–Déda közötti vasútvonalon több hidat kellett építeni. Az építések irányításával Korányi Imrét bízták meg, aki 1948-ban kezdte meg a Vasúti Hídszabályzat átdolgozását. A hatalmas lendülettel végzett munkában alapvető méretezés-elméleti javaslatot (osztott biztonsági tényező) tett. A kiváló szakemberek részvételével kidolgozott, sok újdonságot tartalmazó korszerű szabályzat 1951-ben jelent meg. Előírásait több ország is átvette, és egyes fejezetei közel 50 évig voltak hatályban. 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a Tartók sztatikája I. és II. művéért. 1956-ban a BME Forradalmi Bizottságának tagja lett, ezért a kommunista hatalom korábban, 1959-ben nyugdíjazta. Mérnöki munkáját nem hagyta abba, 1960 és 1975 között az Uvaterv szaktanácsadója volt, és egyebek között az Erzsébet híd újjáépítésekor megalakult Szakbizottság munkájában vett részt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híd- és Szerkezetek Tanszék vezetője, dr. Dunai László professzor Korányi Imre oktatói és tudományos munkáját ismertette. Korányi Imre 1917–1926-ig és 1947–1959-ig volt a Műegyetem alkalmazásában. Kezdetben Kossalka János professzor több szakkönyvébe írt önálló fejezeteket. 1927-ben A hálószerű födémszerkezetek pontos statikai vizsgálata című tanulmányával egyetemi doktori címet szerzett. 1937-ben Vashidak erősítése és átépítése című dolgozatával magántanári oklevelet nyert. 1947-ben nyilvános egyetemi tanárikinevezést kapott, és a Budapesti Műszaki Egyetem I. Sz. Hídépítési Tanszék vezetője lett. Dr. Dunai László személyesen akkor találkozott Korányi professzorral, amikor dr. Csellár Ödönnel együtt a Radnóti Miklós utcai lakásán azért keresték fel, hogy a fiatal mérnökök részére az Egyesült Államokba tanulmányutakat finanszírozó alapítványt róla nevezzék el. Korányi Imre szerénységére jellemzően csak hosszas rábeszélés után járult ehhez hozzá.

A Korányi Alapítvány évek óta sikeresen segíti a tehetséges magyar mérnökök szakmai fejlődését. 2014 szeptemberében a 30. ösztöndíjas utazik az Egyesült Államokba, hogy az ösztöndíjnak köszönhetően képezze magát. Korányi professzor munkatársai és tanítványai közül a különböző egyetemeken összesen körülbelül ötven fő lett tanszékvezető egyetemi tanár, egyetemi tanár vagy docens. Mindez kiváló oktatói, tudományos munkáját tanúsítja. .

Ezután a Korányi család legifjabb tagjai leleplezték az emléktáblát, amelyet a résztvevők megkoszorúztak. A Szózat eléneklése után Rege Béla zárszavával ért véget az ünnepség.

 

 

 

 

 

 

Az üzembe helyezés 100. évfordulójáról a vasútbarátok 2005. szeptember 9-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg. Három helyen emléktábla felavatására került sor.

Herminatanya állomáson a Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, Dombrád állomáson a MÁV Rt., Nyírszőlős közelében, a 92/3 szelvényben, az első közforgalmú vasúti vasbeton hídnál a Vasúti Hidak Alapítvány avatott emléktáblát.

Ez a híd bár a második világháború pusztítását túlélte, nyomvonal módosítása miatt lekerült róla a vágány, amely az emléktábla avatás idején már a gyalogos forgalmat szolgálja. Ez a híd az első közforgalmú vasútvonalon 1905-ben épült vasúti vasbeton híd 4,9 + 8,8 + 4,9 m támaszközű, négytámaszú bordáslemezes szerkezetű híd, amely jó állapotban van. A híd tervezője dr. Zielinski Szilárd, a magyar vasbeton-építési szerkezetek úttörője volt, számos olyan szerkezetet tervezett, amelyek ma már ipari műemlékek.

  

Emléktábla-avatás a Zielinszki által tervezett hidnál

 

VHA emléktábla 

 
Joomla templates by a4joomla