Beszámoló a Feketeházy János emlékülésről

 

A Hidászokért Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara, Komárom Város Önkormányzata a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája közreműködésével 2017. október 25-én, Feketeházy János (1842–1927), MÁV-főmérnök, számos nagy folyami híd tervezője születésének 175. évfordulója és halálának 90. évfordulója alkalmából konferenciát és megemlékezést szervezett.

A Komáromban megtartott konferenciát Sitku László, a Hidászokért Egyesület elnöke nyitotta meg. Röviden megemlékezett Feketeházy János munkásságáról, és elmondta, hogy az egyesület célja a múlt értékeinek megbecsülése és a fiatalok bevonása a hídépítő szakmába.

A konferencia levezető elnöke Pisch Zsuzsanna, a Hidászokért Egyesület főtitkára volt.

Vörös József, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumi elnöke Feketeházy sarló alakú hídszerkezetei” című előadását egy Széchenyi-idézettel kezdte: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”. Majd néhány, Feketeházy életében fontos évszámmal folytatta az előadást. 1867-ben belépett a Magyar Mérnökök és Építészek Egyesületébe. 1873 és 1877 között az ő tervei alapján készült el a Déli összekötő vasúti Duna-híd terve. Egységes vasúti előírások hiányában a hidat csak pár hónapos késéssel helyezte forgalomba a közlekedési hatóság. Feketeházy 1877-ben a párizsi világkiállításon az újszerű Duna-hidak terveire oklevelet kapott. Az általa tervezett sarló alakú hidak (abban az időben a terveken nem mindig tüntették fel a tervező nevét, emiatt néhány hídnál csak valószínűsíthető, hogy azt ő tervezte) a következők:

1888 – szolnoki vasúti Tisza-híd (nyílásai 2 × 95,5 m),

1891 – zákányi vasúti Dráva-híd (3 × 95,5 m),

1892 – komáromi közúti Duna-híd (× x 102,0 m),

1894 – esztergomi Mária Valéria híd (6 × 101,8 m),

1903 – csongrádi közúti-vasúti Tisza-híd (64,75+ 118,69 + 64,75 m),

1908 – zentai közúti-vasúti Tisza-híd (3 × 101,8 m),

1909 – komáromi vasúti Duna-híd (4 × 101,8 m + 81,6 m,

1909 – bajai közúti-vasúti Duna-híd (4 × 101,8 m),

1911 – gombosi vasúti Duna-híd (6 × 101,8 m)

1913 – komáromi Vág–Duna-híd (15 m).

Külön érdekesség, hogy az esztergomi Mária Valéria Duna-hídra az eredetileg tervezett vasúti pályát nem helyezték el.

Feketeházy János 1866-ban a bécsi Osztrák–Magyar Államvasutak Igazgatóságánál lépett szolgálatba, majd a kiegyezés után a MÁV alkalmazottja lett, és a kor számos kiváló mérnökével (Kossuth Ferenc, Szikszay Gerő, Zsigmondy Béla) dolgozott együtt. 1892-ben, 50 éves korában nyugdíjba vonult, a tervezési munkákat azonban folytatta. 1919-től haláláig Vágsellyén élt.

Csikós Csaba (Magyar Közút Zrt.) A komáromi és az esztergomi Duna-hidak üzemeltetési tapasztalatai című előadásában bemutatta e két híd jelenlegi állapotát, valamint a forgalmi adatokat. A komáromi Erzsébet Duna-híd 4 × 102 m hosszúságú, amelyen 2006-ban teljes felújítást végeztek, 2015-ben pedig a 3. és 4. pilléreknél a dilatációs szerkezeteket javították. Jelenleg a hídon burkolati hibák és korróziós károk tapasztalhatók, az utóbbiakat főleg a galambok okozzák. A híd állapota alapvetően jó. Átlagos forgalmi adatai a következők: naponta 8608 személygépkocsi, 263 tehergépkocsi, 166 kerékpár, 102 autóbusz. A jelenleg épülő új közúti Duna-híd átadása után a hídon teljes felújítást terveznek.

Az esztergomi Mária Valéria híd támaszközei: 18,48 + 84,86 + 103,50 + 120,70 + 103,50 + 84,8 m. Az újjáépített hidat 2001-ben helyezték forgalomba. 2003-ban a hídon garanciális munkákat végeztek. Jelenleg kisebb korróziós károk észlelhetők a végkereszttartóknál. A híd átlagos forgalmi adatai a következők: naponta 4232 személygépkocsi, 14 tehergépkocsi (súlykorlátozással), 101 kerékpár, 139 autóbusz. Összességében mintegy fele a komáromi Duna-híd forgalmának. A tervezett javítások: 5 éven belül a főtartók lokális védelme, 10 éven belül pedig a kopóréteg cseréje és a dilatációs szerkezetek gumibetéteinek cseréje szükséges.

 

Varga Balázs (Hídépítő Zrt.) Az új komáromi közúti Duna-híd építése című előadásában az új híd főbb jellemzőit ismertette. Tervező: Pont-Terv Zrt., Dopravaprojekt. Mérnök: Komáromi Mérnök Konzorcium; kivitelező: H + M Duna-Híd Konzorcium. A híd a jelenlegi vasúti hídtól 170 m-re nyugatra épül. A ferde kábeles, feszített aszimmetrikus szerkezet nyílásai: 66 + 252 + 120 + 68 m. A pilon 95 m magas, a nyomott oldalon kibetonozva. A pilon alakváltozását függőleges feszítőkábelekkel szabályozzák. A hídon a belső terek járhatók. A pillérek alapozásai fúrt vasbeton cölöpök. A híd pályaszerkezete ortotróp acéllemez, 2 × 1 forgalmi sávval. Az áthidaló szerkezetet 18 m-es szekciókból hátrafeszítéssel állítják össze, amelyek segédjármokra támaszkodnak. Jelenleg az alapozási munkákat végzik.

 

Péter Paulík (Pozsonyi Műszaki Egyetem) Nyitra megye hídjai című előadását történelmi visszatekintéssel kezdte. Nyitra megye határait az utóbbi időben megváltoztatták. (A cikk szerzőjének megjegyzése: A magyarok lakta megyékben, a többi megye határainak módosításai következtében a magyarok mindenütt kisebbségbe kerültek.)

Bemutatta a Báton 1780-ban épült 25 m hosszú kőhidat, Nyitra várában a XVIII. században épült 3,6 m nyílású boltozatot, az Ipolyságon az 1769–1945 között forgalomban lévő kőhidat. Különlegesség volt Garamkövesden az 1908-ban Kovács Sebestyén Aladár tervezte vasbeton ívhíd 42 m-es ívekkel, 182 m teljes hosszúsággal. Gután 1913-ban épült meg a 123 m fesztávú acélhíd, amelyet a II. világháború alatt felrobbantottak, a helyén 1968-ban feszített vasbeton híd épült. Érdekesség a Gután 1992-ben épült fedett fahíd, melynek teljes hossza 86 m, talán ez ma Európa leghosszabb fedett fahídja. A Vág feletti, 1913-ban Feketeházy János által tervezett 122 m nyílású közúti hidat felrobbantották, a helyén a régi alapok felhasználásával 1955-ben nagyon karcsú vasbeton ívhíd épült meg, melynek nyílása 112,5 m. Az előadó elmondta, hogy az esztergomi Mária Valéria Duna-hidat 1919-ben, majd 1944-ben is felrobbantották. A komáromi kikötőben 1967-ben nyitható híd épült, fesztávolsága 50 m.

 

Jaksits Ilona (Szent István Egyetem) A Szabadság híd orosz kistestvére című előadásában bemutatta, hogy Oroszországban, Tvervárosában,a Volga felett 1895-ben egy 47 + 93 + 47 m fesztávolságú Gerber-csuklós hidat építettek, melyet 1900 szeptember 8-án helyeztek forgalomba. A híd tervezője Stodolski Rajmund lengyel származású mérnök volt, a kiviteli terveket a szentpétervári Tocsiszkij (cseh?) készítette. Heinrich Gottfried Gerber találta fel a róla elnevezett Gerber-csuklós hídszerkezetet. Ezt a megoldást először 1866-ban a Majna-hídnál Hassfürtnél alkalmazták. A II. világháborúban a Szabadság hidat és a tveri Volga-hidat egyaránt felrobbantották. Oroszországban úgy tudják, hogy a nagy testvérhíd Prágában van. Az előadó a tveri hídra ennek a félreértésnek megszüntetésére információs emléktábla elhelyezését javasolta. A híd eredetileg 5,7 m széles volt, 1982–85-ben felújították, a jelenlegi útpálya szélessége 9,0 m.

 

Holló Csaba (Magyar Mérnöki Kamara) Feketeházy János kora és munkássága című előadásában először Feketeházy János családi hátterét ismertette. Cseh származású apja eredeti neve Csernohaus volt, de fiát már Feketeházy vezetéknévvel anyakönyvezték. Feketeházy Jánosra nagy hatással voltak az abban az időben megindult vasútépítések. A gimnáziumot Nyitrán végezte, 1861-ben érettségizett, utána két évig Bécsben, a Műszaki Egyetem hallgatója volt. Mérnöki tanulmányait Zürichben, a Politechnikumban folytatta, 1866-ban szerzett mérnöki oklevelet. Szakmai pályafutását a bécsi Osztrák–Magyar Államvasutak Igazgatóságánál kezdte, majd a kiegyezés után a Magyar Államvasutak szolgálatába állt. A sarló alakú hídszerkezeteken kívül a Budapest-Keleti pályaudvar, valamint az Operaház tetőszerkezetének is ő volt a tervezője. Továbbá ő tervezte a szegedi közúti Tisza-hidat, a budapesti Ferencz József (mai nevén Szabadság) hidat, a győri közúti Duna-hidat, a fiumei forgó hidat. Feketeházy János 50 éves korában, 1892-ben vonult nyugdíjba. Vágsellyén, a Deák utca 337-es számú házban lakott, amelyet az 1927-ben bekövetkezett halála után lebontottak.

 

Az előadások után tájékoztatták a résztvevőket a Feketeházy János-emlékkiállításról, amely  ez év október 26-án nyílt meg Budapesten, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény helyiségében, és 2018. március 31-éig látogatható.

 

 

A Feketeházy János-emléknap a kiváló mérnök szülővárosában, Vágsellyén folytatódott. A Városházán elhelyezett Feketeházy-emléktáblánál Jozef Pelicky, Vágsellye polgármestere mondott beszédet, majd a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája, a Magyar Mérnöki Kamara és Vágsellye Város Önkormányzata képviselői helyeztek el koszorút.

 

 

 

 

 

 

A Feketeházy János Magyar Háznál a Himnusz eléneklése után a Hidaskürti Magyar Szakiskola diákjai Széchenyi István Hitel című művéből adtak elő egy részletet. Feketeházy János emléktáblájánál a Hidászokért Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara és a Vasúti Hidak Alapítvány képviselői koszorúztak.

 

 

 

 

 

Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a Magyar Házat, a Feketeházy János-emlékszobát és sokáig beszélgettek a helyi magyarokkal gondjaikról, sikereikről, az anyaországi partnerszervezetekkel való együttműködésükről. Nagy elismeréssel kell szólni a Vágsellyén és környékén élő magyarok lelkes munkájáról, akik Feketeházy János emlékét nagy szeretettel, szakmai hozzáértéssel és szorgalommal ápolják.

 

     Rege Béla

 
 
 
Joomla templates by a4joomla